Flora

Už dosť dávno sme sa nehlásili, čo má viacero dôvodov. Samozrejme je to čas, energia, deti...ale toto vám naozaj musím napísať.

Z Nového zélandu sme ešte nevideli, toľko, aby sme tu písali hory-doly o flore a faune tejto krajiny. Predsa je tu pár vecí... V záhrade nám rastú všelijaké kvetiny, čo sme pred tým vídavali iba v kvetinárstve. Kály a klívie tu napríklad rastú iba tak, na divoko. Keď Samir ide na terén, vidí ich celé kolónie, proste burina :) Takisto je aj s mojou obľúbenou fréziou. Ale toto ne je dôvod, prečo píšem tento post. Samir mal blízke stretnutie s inou rastlinou...

Stalo sa totiž, že vo firme dostali on a jeho figurant Borut (zo Slovinska) job niekde na juhu mesta. Tak sa tam vybrali. Žiadne dodatočné info, žiadne varovanie. Tak prosím, merať sa dalo iba ak vysekali kus pralesa. a to doslovne. Zobrali teda mačety a udri. Samira jedna palma aj upichla, ale však čo, tŕň z prsta vybral a makal ďalej. Večer, keď prišiel domov, prst ho pobolieval, v noci ním už nemohol hýbať, ráno už bol riadne napuchnutý.

Tak ide do roboty, a ukazuje prst kolegom. A oni sa ho hneď pýtajú, čo ho upichlo? Palma. Aká palma? Opísal im. Vytlačili fotku z netu. Phoenix palm. Čo nasledovalo potom, Samir dúfal, že je iba žart. Tak prosím, tá palma vám je jedovatá. Ak po upichnutí nevyhľadáš lekársku pomoc, môže to dopadnúť veľmi zle . Aj najhoršie (nejaká žena aj zomrela na otravu krvi). Takže nasledovali historky, skúsenosti kolegov, ich známych....takže sa Samir si zobral formulár na úraz v práci a zdekoval sa domov. Naša lekárka je na dovolenke doma v Macedónsku, ale našťastie ho hneď zobrali napriek tomu, že nemal appointment. (to aj naznačovalo vážnosť veci) Lekárka mu vysvetlila, že vrch palmz je jedovatý, dobre, že si ho vybral z prsta. Dostal antibiotiká a magnézium sulfát, aby mu vytiahol jed. Vraj má držať ruku vyvýšenú a ak sa mu to bude šíriť, okamžite ísť na pohotovosť, kde mu pichnú antibiotiká do vény. Sestrička ešte dodala, že ona bola s podobným úrazom 4 dni v nemocnici, kde mu čosi rezali a čistili... To je radosti.

Dobrá správa je, že infekcia sa nešíri, pomaly mu to aj odpuchne, ale v pondelok sa plánuje poďakovať vo firme, že do pralesa posielajú dvoch Európanov.

HAt igen, a rúd már nem jár ránk...beköltözött! Eddig ugyan örültünk, hogy szép virágok nőnek a kertünkben, hogy a klívia, kála és a frézia gyomként, sövényként nő mindenhol. De arra, hogy Új-zélandon mérges pókok, kígyók és bogarak helyett valami mérges növény fog nekünk megártani, arra azért nem készültünk fel.

Samir a tegnapelőtt terepre ment, mint általában. A szlovén kolegájával, Boruttal. Mikor látták, hogy ha mérni akarnak, bizony ki kell irtaniuk egy falatnyi őserdőt. Falusi srác lévén párom rögtön neki is esett a bozótvágó macsetával a pálmáknak és ki-tudja-minek. Ja, hogy beleállt az ujjába egy tövis? Kit izgat. Kivette a pálmatüskét és irtott tovább.

Este aztán még mindig fájdogált az ujja, aztán már be sem tudta hajlítani, reggelre már enyhén duplázódott a drága. A munkahelyen pedig csupa biztatás: mi szúrt meg? Pálma? Milyen? Phoenix? Rögtön rohantak infót gyűjteni, merthogy a tüskéjében méreg van... és következtek a jobbnál jobb sztorik. Ez ismert valakit, aki pár napig kórházban volt, az meg hallott egy nőről, aki a vérmérgezésbe bele is halt. Ennek hallatán Samir kapott egy mhelyi baleset nyomtatvanyt es elrobogott a dokinhoz. Aki ugyan nincs, meg be sem volt jelentve, időpont stb, de rögtön ellátták. Antibiotikum, ellenanyag, és ha véleltenül érezné, hogy terjed a méreg tovább a karjában, akkor azonnal kórházba, intravénás antibiotikumért.

Poén, hogy a bushba elküldenek két mit sem sejtő Európait...