Az utolso naplopo nap

Ma volt az utolso igazi naplopo napunk, mert Samir holnap reggel ketnapos trenignre megy. Ez mar nagyjabol azt jelenti, hogy fel van veve a ceghez, meglatjuk. Hogy mivel unnepeltuk eme utolso napot? Hat ket betegeskedo gyerkoc mellett el tudjatok kepzelni… De azert lemostuk a kolcson autonkat, amit o ugy halalt meg, hogy cserebe felfedte, hogy nem is egy csunya darab, Ugyhogy gyonyorkodtunk egy kicsit munkank gyumolcseben. Megerte.

Tobben kerdeztetek, hogy sikerult megszoknunk a dolgokat satobbi. Hat ez nem egy konnyu kerdes. Mindeddig olyan dolgokkal voltunk elfoglalva, ami minden eronket es sokszor a lelkesedesunket is elszivta, gondolok itt a lakaskeresesre, a varosban valo utazgatasra fel-le ebben a rekkeno hosegben (hat ez a hoval boritott Pesten furan hangozhat), lavirozas az en egyetemi kotelessegeim es a “muszaj dolgok” intezese kozott, kozben ugye a ket prucskot vontatjuk magunkkal. Nem konnyu. A legnehezebbnek viszont egesz biztosan a csalad es a baratok tavolletet tartjuk. Szerintunk ez a nehez, erre kell majd valahogy atallnunk.

A gyerekek jol viselike egyebkent az atallast, azt leszamitva, hogy valoszinuleg jol megfaztunk, vagy entolem kaptak el a virust. A lenyeg, hogy magas lazuk volt, de mar tovaszallt es ma is, mint altalaban majdnem megoltek egymast. Toni pl mit sem sejtve meglokte Rubent az agyon, Samir az utolso pillanatban kapta el a laban, mikor mar cask azt latta. Ruben beesett az agy es a fal koze. Szegeny ott logott, mikor neertem, mint egy denever. Nem tudtam, sirjak vagy nevessek. Egesz nap semi mast nem csinalunk, mint rohangalunk utanuk es igyekszunk csititani, dorgalni, rendbehozni es igy tovabb. Samir mar alig varta, hogy elkezdjen dolgozni. :-)

Posledny den nicnerobenia…

Dnes sme mali polsedny den pred novym systemom zivota. Samir zajtra ide prvy den do roboty na trening. Hovorili sme uz s kadekym tu a vsetci hovoria, ze to uz je takmer iste, ze ho zoberu, dokonca si to mysli aj agent, ktory mu ma hladat pracu. Asi sa citi trochu divne, ze on je za hladanie plateny a Samirovi sme nasli pracu my sami hned po prichode. Na tom v podstate nezalezi. Zajtra sa ho pokusim dokopat k napisaniu par slov. Ten posledny den sme oslavili umitim pozicaneho auta. Oplatilo sa, lebo sme zistili, ze v podstate to ani nie je nejake hrozne faro. Je celkom pohladne.

Inak je tu mnoho veci, na ktore si musime zvyknut. Ja napriklad este stale niekedy nasadam do auta na nespravnej strane, Samirovi sa stane, ze odboci do protismeru (ale iba zriedka hihi). Smiesne je aj to, ako v centre mesta funguju semafory: Chodci maju dlho cervenu a potom vsetci naraz dostau zelenu a vtedy idu naraz do vsetkych smerov – aj krizom-krazom. V poslednom case sme nesli do centra, tak sme si to este neodfotili, ale fotky urcite budu.

Slubila som aj par slov o skole. Celkom som sa citila ako na KETM. Cele privitanie bolo take opustene, mile a srdecne. Vyucujucim naozaj zalezi na studentoch, vsetkych poznaju po mene a vychadzaju v ustrety individualne. Proste ako moja milovana alma mater – aj touto cestou ich vsetkych pozdravujem. Medzi prvakmi bolo inak predstavitelov vsetkych ras okrem cernochov. Najvacsi exot, ktory bude stopro maskotom fakulty, je Akanewa z Cookovych ostrovov. Toho by ste mali vidiet, smiesny typ, komicke hlasky. Dalsi moj favorit je chalan z Tongy, nosiaci tu ich dlhu suknu, s nezapamatatelnym menom. Mna nikto nenahanam vravia, ze mam cas, kym sa usalasime konecne v byte. Az potom mozem zacat rozmyslat o citani a skole. Nie su ani blbi, co (ved s tolkymi titulmi?! Ani sa necudujem)

Update

Ahojte vsetci. Uz zas persiel cely tyzden a nemohli sme sa hlasit. Takze este trochu trpezlivosti a budeme vam castejsie pisat. V nedelu sa stahujeme do bytu.Kedze bude prazdny, lamali sme hlavu nad tym, cim ho zariadit a podobne. Nato este v ten den sme stretli nasho kazatela Larryho (Samoanec s velkym telom i srdcom :-) a s radostou nam oznamoval, co vsetko nam uz zohnal, co ludia v zbore ponukli. Boh sa o nas stara ovela viac, nez si to my myslime, alebo si vieme predstavit.

Ja som bola inak tento tyzden velmi chora, ani sa nepamatam, kedy som bola takato, dokonca som mala aj teplotu nad 38, co teda nikdy nemavam. Najhorsie na tom je, ze deti sme vcera museli zobrat na pohotovost, lebo obaja mali strasne vysoku teplotu, nad 39, ale nastastie nie je nic vaznejsie. takze sa nemusite strachovat. Lekari boli velmi velmi mili. v skole som nemusela nic platit, za deti na pohotovosti sme mali platit dost, ale lekar sa to snazil zredukovat, a neplatili sme nic za lieky, ktore nam dal. takze sme mu boli vdacni.
Buduci tyzden hadam uz budeme mat internet, alebo aspon Samir z roboty vam bude davat nejake info o nas. Viem, ze to musi byt hrozne, ze otvarate stranku a tam nic nove. Akonahle bude doma internet, vsetko sa zmeni. napriklad napisem dojmy z privitania na teologii.
Pusa vsetkym a dakujeme za vsetky k0menty, povzbudenia a pod.

Mindenkitol suru elnezest, de ujfent nem volt lehetosegunk internetkozelbe jutni egesz heten.
Raadasul en nagyon megbetegedtem, amit most a gyerekek is valamilyen szinten elkaptak, ugyhogy tegnap meg az itteni ugyeletet is megjartuk. Megmaradunk, legalabbis a doki ezzel biztatott, es meg adott is ingyen gyogyszert, hogy ne kelljen elmenni a vilag vegere a beteg gyerekekkel gyogyszertarat keresni. nagyon kedves volt.
Az ujsag mindossze annyi, hogy vasarnap koltozkodunk a lakasba, mar mindenfelet osszeadomanyoztak nekunk, pl gyerekeknek agyat (alvo alkalmatossagot, hihi), ugyhogy szep lassan mindenunk lesz, nem kell ertunk aggodni. Mosnunk is van hol, es fozni is tudunk.
Jovo hettol Samir is tudni fog majd irni a munkahelyrol, de lassan aztan mar otthon is bekottetjuk a netet es akkor mar nem lesz ilyen nagy csond korulottunk.
Addig is sziasztok es koszonjuk a kommenteket.

Na most akkor eloszor magyarul irok, merthogy a multkor nem volt idonk minket nyelvre.
Szoval megerkeztunk, atalltunk. Csanad adott kolcson autot, amiert orok hala neki, mert anelkul nem tudtunk volna abszolut mukodni. Mar tervezzuk a hala kinyilvanitasat.
Laktunk mar motelben, egyebb helyeken, de rendes alberletet meg nem tudtunk talalni, valahogy mindig valaki megelozott minket. De most ugy nez ki, hogy megis sikerult talalni egy hazat, mert itt tobbnyire azok vannak. Holnap este megyunk pofavizitre es ha a tulajnak is megfelelunk (remeljuk, hogy igen), akkor marc 4-tol vegre normalis korulmenyek kozott lakhatunk.
Addigis nem barhol tengetjuk am napjainkat, hanem Whangaparaoa-n. Majdnem leesett az allunk, amikor kivittek oda minket. Azt leszamitva, hogy a vilag vegen van, egyszeruen gyonyoru. Auckland eszaki reszen egy nagy felsziget, annak is a legtavolabbi csucske x stranddal. Persze furodni nem nagyon tudunk, merthat az ocean azert sokkal hidegebb, mint az Adria volt huvosebb napokon, de latvanynak nem semmi. Itt egy metodista asszonykanal lakunk, akinel addig maradhatunk, mig nme talalunk vmi megfelelo szallast. Szoval meg kb 2 hetig.

Samirnak ma volt egy talalkozoja a fejvadasszal, ugy nez ki, jovo heten mar a munka tema is megoldodik. En ma voltam a suliban, de mivel Samir nem tud egyszerre vezetni is, es terkepet nezni is (meeg), igy vele kellett, hogy menjek. na majd holnap.

Most ennyi, remelhetoleg a napokban lesz a neninknek is internetje, es akkor ki is fejthetjuk, mi mindent elunk at nap mint nap.

Tak sme opat tu, aj ked viem, ze nam to trva strasne vela a vam sa tazko caka.
Dnes sme mali nabity program, ale oplatilo sa. Odisli sme na Orientation do skoly, zistili sme, ze je to trochu onicom, tak som radsej navigovala Samira, pretoze soferovanie na lavej strane a kukanie do mapy mu zatial moc nejde. Isiel na stretnutie s agentom, ktoreho platia rozne firmy, aby nasiel pracovnikov. Tak vyzera, ze uz buduci tyzden sa vybavi aj tento nas problem, a konecne aj Samir bude mat robotu.
Z mesta sme inak vela este nevideli. Aspon z toho klasickeho. Centrum (CBD) je vlastne iba 1 stvrt, kde sa sustreduju urady, obchody a univerzita. Okolo su potom dalsie stvrte, kde sa zije v rodinnych domcekoch. Je to zaujimave. Takze my sme hladali dom na severe od CBD, na North Shore. Je tam pekne, aj ked sa mnohi stazuju na zapchy. Tak tie su prosim v nasich pojmoch hustejsia premavka, ktora sa ale hybe. Niektory den sme sa vozili v traffic jam celou cestou 50km/h. Takze vsetko je vec pohladu.
Teraz vyzera, ze sme konecne nasli dom, 3 izbovy tiez na North shore, zajtra vecer si nas pozrie majitelka, a ked sa jej budeme zdat ok, tak sa mozeme nastahovat 4 marca. Vdaka metodistom a pani, ktora nas ubytovala u seba, mame kde byt dovtedy. A to nie na hocijakom mieste, ale na polostrove Whangaparaoa, ktora je na samom kraji mesta, na severe. Je to v podstate dovolenkovy polostrov, su tam prekrasne domy, milion plazov, skoro sme odpadli, ked sme to uvideli. Ked dame fotky na Picassu, dame vam vediet.
Teraz asi koncim, dufam, ze teta si vybavi internet doma, potom by sme mohli napisat nieco viac, dodat fotky a hlavne pisat aj po chorvatsky, nech aj tam vedia o nas. Pozdrav vsetkym a vdaka vernym komentujucim. :)

Prve dni - Az elso napok

Takze konecne sme sa dostali k pocitacu na dlhsiu dobu a mozeme napisat.
Ani nevieme, odkial zacat. Od prichodu sme sa citili uz vselijako. Raz lepsie, raz horsie, ale pomaly sa to normalizuje.
Co sa tyka tela: asi ja (gabi) som presla najlepsie, nejako som nemala jetleg a ine zalezitosti, vlastne uz ten prvy den som fungovla ako treba az na hroznu bolest hlavy z nevyspatia. V lietadle sme sice spali, ale viete ako to je. Deti nam vstavali spociatku okolo polnoci (akoze obednajsi spanok) a potom uz okolo 4 sme ich nijako nemohli udrzat v posteli. Ale potom sa to zlepsovalo. Poobede sme ich drzali bdelych co najdlhsie a ak nam neodpadli (co sa stavalo), tak sa to podarilo posuvat pekne po pol hodinach-hodinach az do normalu. Takze teraz chodia spat uz relativne normalne a vstavaju okolio 6-7. takze poho.
Samir sa uz ma tiez celkom dobre, unho bol jetleg trocha viac citit, ale dalo sa to.
Byvanie: no tak tato tema je najdrsnejsia. Najskor nas ubytovali do motela, ale top bolo strasne drahe. Medzicasom vysvitlo, ze este jedna pani nam vybavovala ubytko, a to na univerzite, tak sme sa rychlo prestahovali tam. to je sice lacnejsie, ale tak spinave, ze samir dobreze nezinfarktoval. A ruben - vsak si viete predstavit - vkuse na zemi, taha si cumel, spadne mu flasa, potom si to vsetko pcha do ust... Proste hruza. Jeden chalan, Madar, nas skontaktoval tu cez blog a laskavo nam pozical auto na tieto dni, aby sme mohli obehavat domy. Podotykam, vtedy nas videl prvy krat v zivote. Boli sme mu strasne vdacni. tak sme teda prezili aj jazdu lavou stranou, Samir nam pri odbacani stale cisti predne sklo (hihi), ale uz mu to ide dobre.
Domy ale nejako nie su, su drahe, resp. nam ich vzdy vyfuknu. takze sme sa vcera isli najest. kupili sme si v obchode cosi, sadli sme si na travnik v parku a dumali sme nad zivotom. a vtedy sme si vsimli, ze nedaleko od nas je budova metodistickeho zboru. tak v zufalosti sme sa oselili a vosli sa spytat, ci nam nevedia poradit, pomoct alebo tak nejak. No a vtedy sa zacala lavina udalosti, ktoru si asi nedokazeme ani uvedomit, ani pochopit. Kazatel hned nabehol, odlozil vsetok svoj program, aj ten dnesny a zacal nam zhanat po znamostiach, po agenturach atd byvanie, viezol nas po okoli, aby sme sa nestratili, zohnal nam v zbore autosedacky pre deti, daroval detom nejake pekne hracky... proste sme z toho vsetkeho mierne vyorani. Sme vdacni Bohu, ze nam posiela tych spravnych ludi do cesty a stara sa o nas takymto sposobom. Jedna pani zo zboru ponukla, ze kym nenajdeme nieco dostojne, ciste a pekne, zatial mame zostat u nej. ma velky dom a uz sa na nas tesi. takze sa teraz nemusime trapit a zobrat z nudze hned prve, co by nam mozno ani nevyhovovalo. Vdaka Bohu.
O skole este vela toho neviem napisat, lebo som ich moc nevidela. Az buduci tyzden.
Co sa tyka prvych dojmov: ludia su vacsinou prekvapujuco ustretovi a pohodovi, tunajsi akcent je trocha drsni, obcas moc nerozumieme, ale hlavne cez telefon. Obcas to tu vyzera ako keby sme boli niekde v Singapure, alebo HongKongu - vela sikmookych, sem-tam nejaky beloch. :) Nieze by mi vadilo, aj oni su zlaty, len ta ich anglictina. Vsak si viete predstavit.
No teraz zas musim koncit, ale nebojte sa, teraz uz budmee castejsie na nete, snad. Pusa vsetkym, chybate nam tu!

PS pre Ivicu: prosime ta, informuj obcas Jelisavec o nas, lebo oni na net teda vobec nechodia. Diky moc a stastne stahovanie sa!

Ahoj vsetkym, uz sme tu, vsetko dobre preslo, deti zvladli cestu nad ocakavania, detaily neskor...

Sziasztok, megerkeztunk, a gyerekek szuperul viseltek az utat, ami meglepett. reszletekkel majd kesobb szolgalunk.

Elindultunk...

Vyrazili sme...

:-)

utazunk - cestujeme

Megkaptuk a visszajelzést, 10-ére megvan a jegy, úgyhogy mostmár csak pár nap van hátra a nagy kalandból. Tapasztalatokat, tippeket a repülőúthoz szívesen veszünk. Na, akkor pakolunk...

Letenky máme potvrdené na 10. februára, takže už iba pár dní a dobrodružstvo sa začína. Ak máte nejakú skúsenosť alebo tipy ohľadom letu, smelo sa s nimi podeľte. A my sa teraz ideme baliť...

Visa

Dnes nám potvrdili, že sme dostali víza, Samirove tiež budú vydané v týchto dňoch. Takže si konečne môžeme vydýchnuť a chystať sa do lietadla! Vďaka všetkým, ktorí na nás mysleli!

Ma kaptuk a hírt, hogy megvannak a vízumok, Samiré is meglesz a napokban, úgyhogy végre készülődhetünk! Mindenkinek kösz, hogy gondolt ránk.