Konečne sme doma. Po dlhej ceste, čo by sme mohli najtrefnejšie pripodobniť kóme s niekoľkými zastávkami, sme včera dorazili do Aucklandu. Tentokrát to trvalo dlhšie, ale cesta prebehla značne kľudnejšie, pretože deti dosť spali, a miestami sa to podarilo aj nám.

Za uplynulých 26 dní sme precestovali čo najviac miest a navštívili čo najviac ľudí. Snažili sme sa vidieť všetkých, ale samozrejme nám to nevyšlo. No, ale zato sme s vami zažili pekné chvíle. Sme radi, že sme vás videli, že sme vám mohli porozprávať aspoň zlomok našich dobrodružstiev zo Zélandu. Spravili sme mnoho fotiek, tak nám to nejako hádam vydrží do ďalšej návštevy.

A s tými, s ktorými sme sa minuli, alebo sme sa jednoducho nestihli stretnúť, nehnevajte sa, a nabudúce začneme u vás!

Takže po nútenej prestávke sme späť na blogu. Čítajte nás aj naďalej, a sem-tam nám pošlite koment, nech o vás vieme (alebo dajte nejaký návrh, čo vás zaujíma o tejto krajine).

# # #

Hát újra itt vagyunk. Hosszabb szünet után ismét jelentkezünk - tele élményekkel, sztorikkal, képekkel. Mivel csak nagyon rövid ideig voltunk Európában, nem sikerült mindent és mindenkit végiglátogatnunk. Többé-kevésbé azért sikerült a tervnél maradni. Akivel mégsem sikerült volna találkoznunk, ne haragudjatok. A következő alkalommal, nálatok kezdjük. Azokkal, akiket sikerült meglátogatni, nagyon jó volt találkozni, a sok fotó talán majd valamennyire pótolja a hiányotokat.

Az út jól telt, a gyerekek többnyire aludtak, a hatórás melbourne-i várakozás is relatíve gyorsan letelt.

Szóval újra itt vagyunk, mivel hiányoltátok a blogot, folytatjuk. Olvassatok minket, itt-ott hagyhattok komentárt is, pl hogy kit mi érdekel az országról, kultúráról, egyetemről stb.

# # #

Evo nas opet u Aucklandu. Doputovali smo jučer popodne. Malo smo još u komi, ali za sada smo ok. Samir je već na poslu. Oko ručka me je nazvao i reko je kako je na novom poslu sve super. I on je "malo" umoran, ali izdržat će. Putovanje je inače prošlo u redu. Djeca su večinom spavala, i mi smo se trudili odmarati. Kuća stoji, moja prijateljica nas je čekala na aerodromu, čak smo dobili i pokloni za dobrodošlicu.

Puno nam je značilo vidjeti sve vas. Iako smo imali strašno malo vremena uspijeli smo obići puno vas. Koga nismo mogli posjetiti, drugi put ćemo se potruditi početi kod vas.

Evo toliko za sada. Nadam se, da to što sam napisala ima smisla. Svakako nas čitajte, pišite i komentare, pitajte što vas zanima o Zelandu, o ljudima, o školi itd.